Jó lenne, ha a pálmafélék kiültetése valami igazán
különleges technológiát igényelne, mint például a bonsai gyűjtőknél a yamadori
első metszése. Jó lenne valami nagy trükk, ami már az első pillanattól
különlegessé teszi a pálma kiültetését…, de itt nincs semmi extra. Kell egy ásó,
egy barátságos adag, érett szarvasmarhatrágya meg víz. Meg pálma. Ennyi.
Esetleg a talajcserénél vagy- javításnál szükség lehet még néhány hozzávalóra: futóhomok
estében némi tőzegre meg agyagra, ami raktározza és megköti a vizet és a
tápanyagot, illetve a betonkeményre száradó, szerkezet nélküli agyag esetében pedig
folyami homokra vagy perlitre, hogy javuljon valamelyest a vízelvezető-képesség
és a talaj levegőháztartása. Igaz, ezeket akkor is el kell végezni, ha valami
puccos texasi pálma helyett egy fájdalmasan közönséges smaragdtuját ültetünk.
A gyümölcsfák vagy a konténeres díszcserjék telepítéséhez
hasonlóan kell ásni egy legalább kétszer olyan széles, és legalább kétszer
olyan mély gödröt, mint amekkora a kiültetendő növény konténerének/cserepének
átmérője. A gödör aljából nem kell az összes földet kiemelni, elég meglazítani.
Erre a meglazított rétegre kell teríteni a szarvasmarhatrágyát, – édesapám
szavaival élve: „úgy jóformán” (ez kb. 5 cm vastagságot jelent) –, némileg
összedolgozni a talajjal, majd rápakolni megközelítőleg ugyanennyi földet (hogy
a gyökérzet ne érintkezzen közvetlenül a trágyával). Aztán jöhet a növény és az
öntözés. Azért jobb ilyenkor öntözni, mert a gyökérzónát szépen át lehet itatni
vízzel anélkül, hogy teljesen ellevegőtlenítenénk (nicsak! ezt a szót nem ismeri
a Word), hiszen a víz elszivárgása után a betemetéskor a földlabda és az ültetőgödör közé került föld morzsalékos
szerkezetű marad. Főleg, ha nem tapossuk meg jó keményen, nehogy kiessen onnan.
(Hova?) Tehát nem kell úgy tömöríteni, mint egy betonoszlop állításnál, és
iszapolni sem. Arany közép. Természetesen az ültetési mélység nem változik, a gyökérnyak maradjon a felszínen.
Kínai kenderpálma (Trachycarpus fortunei) kiültetés közben.
Ha a víz eltűnt, jöhet a betemetés.
(Még mielőtt talajtani okokból kitörne a forradalom, jelzem,
hogy a homoknál teljesen mindegy, mit ügyködünk, ész nélkül lehet tolni a vizet,
úgyis elfolyik valahova le, aztán oldalra… És még van egy csomó köves-sziklás
váztalaj, ahol meg nem árt egy markoló… meg szikes… Tudom. Vagy bele kell
piszkálni, vagy marad a természetes növényzet, meg a bálványfa (Ailanthus
altissima), annak majdnem minden mindegy.)
Érdemes mulcsozni. A talajfelszín takarása révén nem hagyja
túlhevülni, gyorsan kiszáradni, vissza lehet vele szorítani a gyomokat, a
lebomlása révén tápanyagot is pótlunk valamelyest, stb… És – nem utolsó sorban
– egészen normálisan néz ki a kert. Pláne, ha nem választunk bele valami
rózsaszínre vagy égszínkékre festett fenyőzúzalékba. Én „kéregpárti” vagyok.
Június 10-én kiültettem kb. 20 pálmát. Fiatalabbakat,
idősebbeket egyaránt. A cél ugyebár az, hogy bebizonyosodjék, mennyire bírják a
hazai klímát, vagy éppenséggel, mennyire nem. Sokan télállóként forgalmazzák
szerencsétleneket, és ez igaz is, csak kell rájuk fűteni. Hát én nem fogok. És
mivel nem vagyok saját magam ellensége, nem áldozom fel a legszebb növényeimet
a „tudomány” oltárán…
Ez lett a végső lista (A legfiatalabb növényeket is legalább
3 évig neveltem, valamelyiket 6…):
Brahea armata
Butia eriospatha
Chamaerops humilis
Chamaerops humilis var. argentea
Jubaea chilensis
Sabal minor (több helyről származó magokból)
Sabal × texensis
Trachycarpus fortunei (3 méretben)
Trachycarpus fortunei 'Wagnerianus'
Trachycarpus sp. 'Nainital'
Trachycarpus takil
Trithrinax campestris
Washingtonia filifera
A mexikói kék pálma (Brahea armata) az egyik legkisebb kiültetett növény,
a sorsát illetően nem vagyok túl bizakodó...
Az ELTE Füvészkertből származó törpe kúszópálma (Sabal minor),
háttérben egy chilei mézpálma (Jubaea chilensis)
Texasi kúszópálma (Sabal × texensis), ennek bizony kötelessége lesz kibrni mindent,
főként, hogy télen (is) árnyékban marad
Indiai kenderpálma (Trachycarpus takil). Csak egy nagyobb növényem van, amivel nem kísérletezgetek. Ez is 3 éves elmúlt...
Egy nagyobb, szél által összekócolt kínai kenderpálma (Trachycarpus fortunei), jelenleg kb. 40cm magas a törzse. Elől egy gyapja zselépálma (Butia eriospatha), bal oldalon pedig egy tasmániai havasi eukaliptusz (Eucalyptus gunnii) lóg be a képbe.
De az idén telepítettem még egy csomó egzótát (Agave parryi
subsp. neomexicana – új-mexikói agávé, Araucaria araucana – chilei araukária, Cupressus
sempervirens 'Fastigiata Aurea' – arany európai ciprus, Dasylirion wheeleri – nyugati
üstökvirág, Eucalyptus gunnii
– tasmániai havasi eukaliptusz, Laurus nobilis – közönséges babér, Olea europea – olajfa, Poncirus
trifoliata – vadcitrom, Quercus agrifolia – kaliforniai tölgy, és vagy 10 Yucca
faj…).
