2012. december 9., vasárnap

Fagytűrés és télállóság…


Egy kis éghajlattan…

Hazánk éghajlata mérsékelten szárazföldi (nedves kontinentális) és szárazföldi (száraz kontinentális), amelyet nagyban befolyásol a kelet-európai szárazföldi (kontinentális), a nyugat-európai óceáni és a földközi-tengeri mediterrán éghajlat. És persze befolyásolja a medencefekvés is. Magyarország (Trewartha rendszere szerint) a hűvös éghajlatok tartományában, azon belül is a "kontinentális éghajlat hosszabb melegebb évszakkal" altípusban helyezkedik el.
Kisebb különbségek figyelhetőek meg az egyes régiók éghajlatában is, az ország nyugati részén a napsütéses órák éves átlaga 1700 körüli, míg a Duna-Tisza közén a 2100 órát is eléri. De hasonló a helyzet az évi átlagos csapadékkal is, keleten jellemzően 500 – 600 mm, de nyugaton a 600 – 800 mm-t is elérheti még a szárazabb években is. A havas napok számát pedig a téli csapadék és hőmérséklet mellett nagyban befolyásolja a domborzat, átlagosan 15 és 30 nap között van, de a középhegységeink északi lejtőin és fagyzugos helyeken elérheti a 100 napot is. Leggyakoribb és legerősebb az északnyugati szél. Az évi középhőmérséklet 10°C körüli, a januári -1,7°C, a júliusi +20,5°C. 
A helyi éghajlatot (mezo- és mikroklíma) a domborzat, a talaj, a természetes növénytakaró, a mezőgazdasági termelés és az emberi tevékenység (fásítás, öntözés, légszennyezés stb.) és az épített környezet együttes hatása módosítja.
Ennek az igencsak összetett rendszernek az ismerete mellett kell figyelembe venni a pálmák fagytűrését és a télállóságát, amelyet szintén számtalan tényező befolyásol…

Hónyomás a kínai kenderpálmán (Trachycarpus fortunei)


Fagytűrés és télállóság…

A pálmafélék az alacsony hőmérsékletet eltérő mértékben viselik el, amelynek elsődleges okát a növények eredetében és földrajzi elterjedésében kell keresni.
A mérsékelt égövről származó, kiváló fagytűrésű növények tág hőmérsékleti értékek elviselésére képesek, amely a rövid ideig tartó fagypont feletti alacsony hidegkezeléssel (akklimatizáció) előidézhető. (Ennek van egy igen hasznos hatása a növénykereskedelemre: a hosszú utazással hazánkba kerülő vágott virágok és cserepes növények azért is utaznak gyakran hűtött konténerben, mert így életfunkcióik lelassulnak, és egészen addig szépek maradnak, míg otthon, a meleg lakásban a vázába vagy a szobába nem tesszük őket.)
A pálmaféléknél – mint minden más növény esetében is – a genetikai determináltság mellett egy sor biokémiai folyamattól is függ, hogy tavasszal újra hajtani kezd, vagy néhány határozott fejszevágás után vihetjük a komposztálóra.

A fagytűrésre számtalan konkrét definíció van, a lényeg leginkább az, hogy mi egy adott hőmérsékleti tartományon belül az az időtartam, amit a növény el tud viselni maradandó károsodás nélkül. Ebből könnyedén következtethetünk arra, hogy ez biztosan nem lehet fix érték, hiszen például a fonalas legyezőpálma (Washingtonia filifera) bár néhány órán keresztül el tudja viselni a -16°C hőmérsékletet, de a hosszan tartó -4°C-on elpusztul. Ettől függetlenül persze megadható egy olyan érték, amelyet komolyabb károsodás nélkül túlélhet, de a túlélési esély az idő múlásával folyamatosan csökken.

A télállóság ennél kicsit összetettebb fogalom, ez alatt a növénynek azt a tulajdonságát értjük, amely képessé teszi a tél viszontagságainak károsodás nélküli elviselésére. Ennek egyik legfontosabb eleme a fagytűrés, de befolyásolja sok más tényező is, mint a hóval borítottság ideje vagy a hónyomás, a szél hűtő hatása, a téli csapadék – különös tekintettel az ónos esőre, annak tömege és az általa okozott oxigénhiány miatt –, a páratartalom,a téli napsütés, a hőingadozás… Ha nagyon egyszerűen szeretnénk fogalmazni, akkor télálló az a kiültetett pálma, amely tavasszal is életben van. Szóval végül is a Washingtonia filifera bizonyos mértékig elviseli a fagyot, de ezzel Magyarországon pont nem megyünk semmire, a hazai telet már nehezebb teljesíteni, mint némi fagyot kibírni károsodás nélkül. Fagytűrő, de nem télálló, legalábbis nálunk nem.
Ha már az on-line piactereken gyakran árult Washingtoniánál tartunk, akkor megemlítem, hogy bicskanyitogató az a jellemzés, amellyel próbálják eladni ezeket az amúgy nagyon vonzó megjelenésű növényeket. Egyre több helyen olvasom, hogy télállóként hirdetik ezt a két fajt (W. filifera és W. robusta), lényegében csak egy valamit felejtenek hozzátenni, hogy télálló Arizonában és Mexikóban vagy a kimondottan enyhe telű vidékeken, de itt semmi esetre sem.

A vészjósló sötét foltok a néhány napig tartó fagy során -3,8°C hőmérsékleti minimumnál
már megjelentek, a fagykár szinte garantált. (Washingtonia filifera)


Egy kis növényélettan…

Ősszel a hőmérséklet és a fényintenzitás folyamatos csökkenésével a pálma a genetikai adottságaitól függően egyre fagytűrőbbé válik. A növény anyagcseréje megváltozik, egyes stressz-indukálható gének bekapcsolnak, és emellett a fejlődéshez, növekedéshez szükséges gének működése pedig gátlódik. A hideg hatására megváltozik a sejtmembránok (sejthártya) szerkezete, zsírsav összetétele, a szövetek hormon-, oldható szénhidrát-, aminosav - és fehérjetartalma és enzimaktivitása is.
A 0°C alatti hőmérsékleten a növény sejtjei között, illetve a sejtekben lévő víz megfagy(hat). Ez abszolút számmal nem jellemezhető hőmérsékleti érték, hiszen a víz nem tisztán, hanem oldatként van jelen a növényben.
Abban az esetében, ha csak a kevesebb oldott anyagot tartalmazó sejtközötti járatokban lévő víz fagy meg, és ez a sejtekre nem terjedt át, akkor a hőmérséklet emelkedése, a felengedés után folytatódik (vagy folytatódhat) a normális élettevékenység. Ettől függetlenül ez komoly veszélyt jelenthet a növényre, mert a sejtekben lévő víz a fagyás során részben a sejtközötti járatokba áramlik, nő a sejten belüli oldatkoncentráció, így a sejten belüli fagyáspont is, de egy szint után a sejtekben tulajdonképpen vízhiány és száradásos jelenség lép fel. Emellett a sejtet és annak alkotóit körülvevő membránok rugalmassága is csökken, szerkezetük romlik. Továbbá a víz megfagyásával párhuzamosan a sejtekben és a sejtközötti járatokban lévő gáz felszabadul, ami a sejt számára nélkülözhetetlen oxigén eltávozásához, végül a sejtek fulladásához vezet.
A fagyás során a sejten belül a jégkristályok megjelenése viszont eleve végzetes hatású, mert a kristályok közvetlenül roncsolják a növényi sejt membránrendszerét. 
Hogy ne legyen a dolog túl egyszerű, az sem mindegy, hogy a lehűlés fokozatosan következik be, vagy hirtelen. A fokozatos lehűlés során kevés nagy méretű és nagyobb mechanikai kárt okozó jégkristály, gyors lehűlés esetén pedig több, kisebb méretű jégkristály keletkezik, kisebb kártétel mellett. Ez utóbbi leginkább egy laborban történik meg, vagy gyorsfagyasztás során az élelmiszeriparban. A többször visszatérő, de nem teljes felengedés során csak a mikrokristályok olvadnak fel, és a visszafagyás következtében nem új mikrokristályok keletkeznek, hanem a nagyobb jégkristályok méretét tovább növelik. Hasonló megtörténhet a laboron kívül is.
De a növényeket nem csak a hideg, hanem a hirtelen bekövetkező felmelegedés is károsítja. Ekkor a sejtek közötti víz elpárolog, és az időigényes rehidratálódás - amely során a sejt újból vizet vehetne fel, hiszen a sejtközötti járatokba a fagyáskor a sejten belülről már kiáramlott - elmarad, és a pálma gyakorlatilag elszárad. A gyors felmelegedés kiküszöbölése miatt szükséges a pálma téli árnyékolása…

Hogyan befolyásolható a télállóság…

Merthogy befolyásolható.
A meleg éghajlatról származó növényeket már a nyár folyamán felkészíthetjük a tél megpróbáltatásaira. A tavasz végén kijuttatott tápanyag és gyakori nyári öntözés hatására intenzív növekedésnek indulnak, így őszre befejezik fejlődésüket, vagy legalábbis lelassulnak. Emellett a fényintenzitás csökkenése és az alacsonyabb hőmérséklet hatására is nyugalmi állapot áll be.
Az élettelen fizikai és kémiai hatások (abiotikus tényezők, mint a fagy, szárazság, magas hő…) által okozott stressz hatására bekövetkező károsodások egymással sok hasonlóságot mutatnak. A fentiek alapján tehát fagy vagy szárazság hatására vízhiány alakul ki a sejtekben. Ez azért is örvendetes, mert kereszt-tolerancia hozható létre akklimatizációs kezeléssel, a szárítás fagytűrést eredményez. Na, ezért olvasható sok egzóta esetében az a hidegtűrés kapcsán az a kitétel, hogy „száraz körülmények között”.
A pálmák – mint általában a lomblevelű örökzöldek – számára védelmet kell biztosítani a téli napsütés perzselő hatása, a szárító hideg szél ellen, ezért telepítéskor eleve olyan helyet kell választani a kertben, ahol a téli árnyék és a szélvédelem is biztosított. Jó vízmegkötő talajon nehéz lenne biztosítani a száraz körülményeket, ezért ott ültetéskor a jó vízelvezetés biztosítása javasolt (pl.: az ültetőgödörben sóder bekeverésével.)
A télállóság befolyásolható a fagytűrés befolyásolásával (ilyen lehet a nyár végi-őszi kálium-trágyázás, vagy a talajnedvesség mérséklése), másrészt a már felsorolt, a hazai telekre jellemző időjárási viszontagságok csökkentésével vagy éppen kizárásával, amelyről az előző, A pálmák téli védelme című bejegyzésben már említést tettem. Ráadásul a fagytűrés egységesen a növény minden részére nem vonatkoztatható, lényegesen jobb a levél ellenállása, mint a gyökérzeté. Ezért bírja kevésbé a hideget a cserépben nevelt növény, mint a kiültetett, de tovább nem bonyolítanám, így is megtisztelő, hogy végigolvastad…

Indiai kenderpálma (Trachycarpus takil), minimális téli védelemmel.
A talajt 30 cm magasan lomb borítja.


Szóval nem sok értelme van annak a kereskedelmi stratégiának, hogy: „Figyejjé’, ez bírja mínusz tizennyócig…”. A fagytűrés, mint tulajdonság ennél kicsit bonyolultabb, a sejtek felépítése és működése, a szezonális hőadaptáció és az azt befolyásoló növényi hormonok – mint az abszcizinsav –, illetve a növény, mint rendszer pontos megértése némi utánaolvasást igényel egy sejttan, egy növénytan és egy növényélettan tankkönyvből…

2012. december 2., vasárnap

A pálmák téli védelme


A vegetációs időszak folyamán megfelelően gondozott növényekben a csökkenő hőmérséklet és a rövidebb nappalok egy sor élettani változást eredményeznek. A hűvösebb éghajlaton honos pálmák valamelyest felkészülnek a télre, de a magyarországi klíma több szempontból sem kedvező a növények szabadban nevelésére téli védelem nélkül, ezért a fagyos éjszakák közeledtével a kiültetett pálmákat célszerű takarni. Ennek okait nem csak a hidegtűrésben, hanem a télállóságban kell keresni...

A hazai tél során több környezeti hatástól is meg kell védeni a pálmákat, ilyen elsődlegesen az alacsony hőmérséklet; az erős, szárító és hűtő északi szél; a hónyomás; az ónos eső; a késő téli, erősen fagyos éjszaka után a szikrázó napsütés; és ilyen lehet egyszerűen az eső is.

Kínai kenderpálma (Trachycarpus fortunei)
minimális téli védelemmel  igazából bírnia kell...

Az alacsony hőmérséklet: Éjszakánként gyakran csökken a hőmérséklet jóval fagypont alá. Egyes pálmák hidegtűrésük alapján képesek elviselni a -10°C hőmérsékletet, de a tartós -20°C az összes fajnak problémát okoz. Gondolom feltűnt, hogy nálunk pedig van ilyen is. Lehet az alacsony hőmérsékletet mérsékelni a talaj takarásával, így védve a gyökérzónát, takarni a növény törzsét, esetleg egyszerűen növényházat építeni a pálma köré, kivezetett és szabályozható központi fűtéssel, mint a Budapesti Füvészkert Phoenixeinél vagy egyszerű vészfűtéssel a kifejezetten hideg hőmérséklet esetén. Ez utóbbira számtalan lehetőség van a termosztáttal összekötött elektromos fűtőkábeltől a PB gázzal üzemeltetett hőlégfúvóig vagy infrasugárzóig. Nincs jó vagy rossz megoldás, csupán egyetlen dolgot kell figyelembe venni a biztonságos üzemeltetés mellett, hogy a pálma megmaradjon tavaszig. Lehetőleg élve.

A téli szél: Normális esetben olyan helyre történik a pálma kiültetése, ahol ezzel a problémával nem kell számolni. Ha mégis, akkor a szárító és hűtő szelet mérsékelheti vagy megfoghatja egy deszkapalánk, árnyékoló háló, nádszövet… vagy tessék beültetni tavasszal a növény környezetét örökzöld növényekkel. A babérmeggy (Prunus laurocerasus) például kiváló háttérnövény lehet…

Texasi kúszópálma vagy brazoria szabalpálma (Sabal × texensis)
bár szélvédett helyen van, a mélyen leszúrt bambuszkaró biztosan a növény fölött tartja a takarást

A hónyomás:  Az 1 cm frissen hullott hó átlagosan 1 mm folyékony halmazállapotú csapadéknak felel meg, így rövid számolás után kiderül, hogy az 1 cm hóréteg  1 m²-en megközelítőleg 1 kg tömegű. Egy kifejlett Trachycarpus fortunei 80–90 cm átmérőjű levele, amelynek legyező alakját 40–50 db, 2,5 cm széles levélszegmens adja, kb. 0,3–0,4 m² felületű. Nyilván nem lehet ebből az elméleti számból pontosan következtetni arra, hogy az 5 cm hóréteg 2 kg tömegnyi terhelést ad egy levélnek, hiszen a levél előbb fog lehajlani, minthogy a hónyomás azt letörje… de a hó így is komoly kárt tehet a növényben.

Az ónos eső: A túlhűlt vízcseppekből álló csapadék a növény leveleire hullva gyakorlatilag azonnal megfagy, így összefüggő jégbevonatot képez. Ez viszont már terhelheti annyira a leveleket, hogy azok a levélnyélnél akár le is törjenek.

A tél végi erős napsütés: Télen a vízmozgás a növényben minimálisra csökken, a fagyos gyökérzónából pedig a víz a növény számára eleve felvehetetlen. Az erős napsütés hatására a levél felmelegszik, párologtatni kezd, és folyadék-utánpótlás híján vízhiány lép fel, és a pálma tulajdonképpen kiszárad.

Japán kenderpálma (Trachycarpus wagnerianus)
a merev háló körül legalább 40 cm magas a falomb, így lassan már a pálma sem látszik ki

A helyzet tehát nem egyszerű, de nem reménytelen. A legfontosabb, hogy olyan takarást biztosítsunk, amellyel megvédhető a növény a fenti hatásoktól.

A jó takarás alatt:
- nincs nagy hőingadozás. A kis légterű, teljesen zárt és árnyékolásmentes fóliatakarás alatt nappal 20 °C fölé mehet a hőmérséklet, éjszaka pedig vészfűtés híján csak néhány fokkal lesz melegebb, mint kívül. Csapadék és szél nincs ugyan, de a nagy hőingadozás és a szinte garantált gombafertőzés elég okot ad arra, hogy tavaszra egy mutatós sátor alatt gyönyörködjünk egy elszáradt pálmában.
- van légmozgás. Ez éppen a gombás fertőzések megakadályozása céljából szükséges. A gombásodás ellen célszerű ősszel és a napokig tartó enyhe időszakban felszívódó gombaölőszeres permetezéssel is rásegíteni.
- nincs erős napsütés. (a már részletezett okokból)
- nincs téli csapadék. A hónyomás és az ónos eső így nem tesz kárt a pálmában, továbbá  a levélnyélen a pálma növekvő csúcsához csorgó víz megfagyása esetén nem fagyasztja szét az egyetlen csúcsrügyet, amelyből a növény levelei esetleges elvesztése során megújulni képes.

Időszakosan persze lehet, sőt kell is teljesen zárt takarást alkalmazni, hiszen az esetleges (vész)fűtés másképp nem lesz hatékony.

A többször említett tesztem során a kiültetett növényeket nem fűtöm. A talajt 40 cm vastagon takartam falombbal. A pálmák köré vont merev műanyag háló azt a célt szolgálja, hogy megtartsa a pálma fölé helyezett fóliát (amely képen még nincs), és lehetőséget biztosít arra is, hogy rögzíteni lehessen hozzá a későbbiekben egy fehér színű, szövött, műanyag zsákot, ha nagyon komoly hideg lesz. Biztosan a kert legszebb téli dísze lesz egymás mellett a kukoricászsák-oszlopcsarnok…

2012. október 9., kedd

Füvészkerti séta

Néhány órányi várakozásra voltam kárhoztatva ma délután Budapesten... de nem bántam meg. Közel volt a Füvészkert, és ha jól rémlik, az idei évben még nem is látogattam meg. Az olvasóknak tisztelettel jelentem, a hiányosságot pótoltam, tényképek alant.

Majdnem dzsungel


A Csendes-óceán déli részén, a Fidzsi- és Tonga szigeteken őshonos Sir John Bates Thurston pálmája, a Pritchardia thurstonii, amely levéllemezeinek mérete eléri a csaknem 2 méteres átmérőt. Esernyő helyett...


A Dendrocalamus asper rászolgált a leggyakrabban használt közönséges nevére, amely nemes egyszerűséggel: óriás bambusz. Mert magas (feltéve ha a 20-30 méteres magasságot számottevőnek vesszük).


Sabal mexicana, azaz mexikói szabalpálma costapalmate levéllemeze. Korrekt.


Van-e élet a Földön, a Pálmaházon túl? Yucca elata, szappanfa pálmaliliom.


...és végül egy csíkos levelű páfrányfenyő (Ginkgo biloba 'Variegata'). Nem tudom, hogy csak most vettem észre, vagy új beszerzés. Nem túl gyakori.

Persze van még néhány látnivaló, szimpla érdeklődőknek kellemes 2 órás séta, fanatikusoknak pedig 2 nap rohanás. Amíg nem gázolunk bokáig a latyakban, irány a Füvészkertbe gyönyörködni. Felnőtteknek 800 jó magyar Forint, diákoknak és nyugdíjasoknak 350.

2012. október 2., kedd

Sivatagi show


Már szinte teljesen elfelejtettem, hogy milyen érzés, ha esik az eső. Az kicsit szomorúbb, hogy szinte az egész országnak volt lehetősége elfelejteni, gyakorlatilag majdnem kiszáradt a Kárpát-medence patakostól, folyóstól, Balatonostól. Némi túlzással persze. Nem is posztoltam, hanem öntöztem egyfolytában, aszály volt a Pálmaliget blogon is, eddig…

Szekszárdon egy emberről tudok, aki évek óta figyeli a helyi időjárást, és online hozzáférhetővé teszi az adatokat. Gyakran figyelem a honlapját, főként a statisztikákat. (Van amúgy neve is, Hollendus Zoltán.) Mérései alapján a három nyári hónapban mindösszesen 59 mm csapadék volt. Ehhez társult hosszú heteken keresztül a 30 °C feletti nappali maximum hőmérséklet. Ennek eredményeképp elmaradhatott a fűnyírás, mivel az öntözetlen kertekben és parkokban még júniusban kiszáradt a fű, és azóta szép szalmasárga volt. Ilyen volt az én kertem is, szavannára emlékeztető, kiszáradt növényekkel, teve helyett kutyával.

Néhány tesztnövény kivételével a kiültetett pálmákat természetesen öntöztem. Arra voltam (és vagyok ugyebár) kíváncsi, hogy inváziós fajjá tud-e válni a Trachycarpus fortunei, a Sabal minor vagy a Chamaerops humilis, így a tesztalanyoknál csak annyi volt a gondoskodás, hogy felhúzott szemöldökkel néztem, hogy szárad le egy újabb levél, aztán még egy. Ezzel a nyári kísérlettel pont nem tudok sem igazolni, sem cáfolni semmit. Egy átlagosnál szárazabb évben már nyáron elpusztulnak ezek a szerencsétlenek, így a hidegtűrés az idén, ezeknél a példányoknál nem oszt, nem szoroz. A többi pálma nődögélt, de a kedvezőbb, szabadföldi nevelés miatt az átütő különbség a fejlődés intenzitásában elmaradt, néha még asszimilálni sem tudtak a melegben. A sivatagi élőhelyekről származó pálmák persze jól viselték a száraz forróságot, de ezt nem volt bonyolult előre kikövetkeztetni, ált. isi alsó tagozat.

A globális klímaváltozás miatti vészharangkongatóból több van, mint pálmakertészből – ezért sem veszem el a nyilván okkal aggódók kenyerét…–, úgyhogy a klimatológiai elemzést hagyom a bölcsekre. Viszont van néhány adat a Klímabarát Települések Szövetsége (amelynek Szekszárd is tagja) weboldalán, amit érdemes idézni, majd átolvasni, pl:

„1901 óta a 9. legmelegebb tavasz után június az ötödik, július a második, augusztus pedig a negyedik legmelegebb hónap volt, összességében a 2. legmelegebb nyarat eredményezve az országban.”

Nem csoda, hogy nem fáztunk…

Száraz
(A kép csak illusztráció, ráadásul esküszöm, hogy nem tudom kitől vettem el... sorry.)


2012. július 3., kedd

A pálmák kiültetése – nagyvonalakban


Jó lenne, ha a pálmafélék kiültetése valami igazán különleges technológiát igényelne, mint például a bonsai gyűjtőknél a yamadori első metszése. Jó lenne valami nagy trükk, ami már az első pillanattól különlegessé teszi a pálma kiültetését…, de itt nincs semmi extra. Kell egy ásó, egy barátságos adag, érett szarvasmarhatrágya meg víz. Meg pálma. Ennyi. Esetleg a talajcserénél vagy- javításnál szükség lehet még néhány hozzávalóra: futóhomok estében némi tőzegre meg agyagra, ami raktározza és megköti a vizet és a tápanyagot, illetve a betonkeményre száradó, szerkezet nélküli agyag esetében pedig folyami homokra vagy perlitre, hogy javuljon valamelyest a vízelvezető-képesség és a talaj levegőháztartása. Igaz, ezeket akkor is el kell végezni, ha valami puccos texasi pálma helyett egy fájdalmasan közönséges smaragdtuját ültetünk.

A gyümölcsfák vagy a konténeres díszcserjék telepítéséhez hasonlóan kell ásni egy legalább kétszer olyan széles, és legalább kétszer olyan mély gödröt, mint amekkora a kiültetendő növény konténerének/cserepének átmérője. A gödör aljából nem kell az összes földet kiemelni, elég meglazítani. Erre a meglazított rétegre kell teríteni a szarvasmarhatrágyát, – édesapám szavaival élve: „úgy jóformán” (ez kb. 5 cm vastagságot jelent) –, némileg összedolgozni a talajjal, majd rápakolni megközelítőleg ugyanennyi földet (hogy a gyökérzet ne érintkezzen közvetlenül a trágyával). Aztán jöhet a növény és az öntözés. Azért jobb ilyenkor öntözni, mert a gyökérzónát szépen át lehet itatni vízzel anélkül, hogy teljesen ellevegőtlenítenénk (nicsak! ezt a szót nem ismeri a Word), hiszen a víz elszivárgása után a betemetéskor a földlabda és az ültetőgödör közé került föld morzsalékos szerkezetű marad. Főleg, ha nem tapossuk meg jó keményen, nehogy kiessen onnan. (Hova?) Tehát nem kell úgy tömöríteni, mint egy betonoszlop állításnál, és iszapolni sem. Arany közép. Természetesen az ültetési mélység nem változik, a gyökérnyak maradjon a felszínen.

Kínai kenderpálma (Trachycarpus fortunei) kiültetés közben.
Ha a víz eltűnt, jöhet a betemetés.

(Még mielőtt talajtani okokból kitörne a forradalom, jelzem, hogy a homoknál teljesen mindegy, mit ügyködünk, ész nélkül lehet tolni a vizet, úgyis elfolyik valahova le, aztán oldalra… És még van egy csomó köves-sziklás váztalaj, ahol meg nem árt egy markoló… meg szikes… Tudom. Vagy bele kell piszkálni, vagy marad a természetes növényzet, meg a bálványfa (Ailanthus altissima), annak majdnem minden mindegy.)
Érdemes mulcsozni. A talajfelszín takarása révén nem hagyja túlhevülni, gyorsan kiszáradni, vissza lehet vele szorítani a gyomokat, a lebomlása révén tápanyagot is pótlunk valamelyest, stb… És – nem utolsó sorban – egészen normálisan néz ki a kert. Pláne, ha nem választunk bele valami rózsaszínre vagy égszínkékre festett fenyőzúzalékba. Én „kéregpárti” vagyok.

Június 10-én kiültettem kb. 20 pálmát. Fiatalabbakat, idősebbeket egyaránt. A cél ugyebár az, hogy bebizonyosodjék, mennyire bírják a hazai klímát, vagy éppenséggel, mennyire nem. Sokan télállóként forgalmazzák szerencsétleneket, és ez igaz is, csak kell rájuk fűteni. Hát én nem fogok. És mivel nem vagyok saját magam ellensége, nem áldozom fel a legszebb növényeimet a „tudomány” oltárán…

Ez lett a végső lista (A legfiatalabb növényeket is legalább 3 évig neveltem, valamelyiket 6…):

Brahea armata
Butia eriospatha
Chamaerops humilis
Chamaerops humilis var. argentea
Jubaea chilensis
Sabal minor (több helyről származó magokból)
Sabal × texensis
Trachycarpus fortunei (3 méretben)
Trachycarpus fortunei 'Wagnerianus'
Trachycarpus sp. 'Nainital'
Trachycarpus takil
Trithrinax campestris
Washingtonia filifera

A mexikói kék pálma (Brahea armata) az egyik legkisebb kiültetett növény,
a sorsát illetően nem vagyok túl bizakodó...

Az ELTE Füvészkertből származó törpe kúszópálma (Sabal minor),
háttérben egy chilei mézpálma (Jubaea chilensis)

Texasi kúszópálma (Sabal × texensis), ennek bizony kötelessége lesz kibrni mindent,
főként, hogy télen (is) árnyékban marad

Indiai kenderpálma (Trachycarpus takil). Csak egy nagyobb növényem van, amivel nem kísérletezgetek. Ez is 3 éves elmúlt...

Egy nagyobb, szél által összekócolt kínai kenderpálma (Trachycarpus fortunei), jelenleg kb. 40cm magas a törzse. Elől egy gyapja zselépálma (Butia eriospatha), bal oldalon pedig egy tasmániai havasi eukaliptusz (Eucalyptus gunnii) lóg be a képbe.

De az idén telepítettem még egy csomó egzótát (Agave parryi subsp. neomexicana – új-mexikói agávé, Araucaria araucana – chilei araukária, Cupressus sempervirens 'Fastigiata Aurea' – arany európai ciprus, Dasylirion wheeleri – nyugati üstökvirág, Eucalyptus gunnii  –  tasmániai havasi eukaliptusz, Laurus nobilis – közönséges babér, Olea europea – olajfa, Poncirus trifoliata – vadcitrom, Quercus agrifolia – kaliforniai tölgy, és vagy 10 Yucca faj…). 

2012. július 1., vasárnap

USDA zónák – Szükséges, de nem elégséges…


Az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumában (United States Department of Agriculture, azaz USDA) több évtizednyi meteorológiai adat felhasználásával kidolgoztak egy úgynevezett növény télállósági zónarendszert, és az ahhoz tartozó térképet (Plant Hardiness Zone Map, azaz PHZM). A télállósági zónák alapja, hogy egy adott földrajzi ponton mi a sokévi abszolút minimum hőmérséklet. Tehát, ha úgy vesszük: az a hőmérsékleti érték, amely a sok (vagy legalábbis több) egymást követő tél leghidegebb hőmérséklet átlaga. Egy borzalmasan életszerűtlen(nek tűnő), de könnyen érthető példával élve: ha az egyik télen -25 °C, a következőn pedig -5 °C volt a leghidegebb hőmérséklet (és mi vagyunk olyan balgák, hogy ebből a két értékből bármire is következtessünk), akkor ennek átlaga -15 °C, ergo a lenti táblázat szerint ezen a földrajzi ponton 7a/7b télállósági zóna van, tehát ki lehet ültetni a fügét. Persze nem, mert igen szépen el fog fagyni, ha jön ismét egy -25 °C-os tél, mert ez olyan szélső érték, amit sajnos nem visel el.
Szóval ez a zónabeosztás nagyon hasznos információ, ezért ennek figyelembe vétele egy növény életben maradása esetében mindenképpen szükséges, de nem elégséges feltétel…

Télállósági zóna
Hőmérsékleti tartomány (-tól; -ig)
0a
< -53.9 °C (-65 °F)
0b
-53.9 °C (-65 °F)
-51.1 °C (-60 °F)
1a
-51.1 °C (-60 °F)
-48.3 °C (-55 °F)
1b
-48.3 °C (-55 °F)
-45.6 °C (-50 °F)
2a
-45.6 °C (-50 °F)
-42.8 °C (-45 °F)
2b
-42.8 °C (-45 °F)
-40 °C (-40 °F)
3a
-40 °C (-40 °F)
-37.2 °C (-35 °F)
3b
-37.2 °C (-35 °F)
-34.4 °C (-30 °F)
4a
-34.4 °C (-30 °F)
-31.7 °C (-25 °F)
4b
-31.7 °C (-25 °F)
-28.9 °C (-20 °F)
5a
-28.9 °C (-20 °F)
-26.1 °C (-15 °F)
5b
-26.1 °C (-15 °F)
-23.3 °C (-10 °F)
6a
-23.3 °C (-10 °F)
-20.6 °C (-5 °F)
6b
-20.6 °C (-5 °F)
-17.8 °C (0 °F)
7a
-17.8 °C (0 °F)
-15 °C (5 °F)
7b
-15 °C (5 °F)
-12.2 °C (10 °F)
8a
-12.2 °C (10 °F)
-9.4 °C (15 °F)
8b
-9.4 °C (15 °F)
-6.7 °C (20 °F)
9a
-6.7 °C (20 °F)
-3.9 °C (25 °F)
9b
-3.9 °C (25 °F)
-1.1 °C (30 °F)
10a
-1.1 °C (30 °F)
+1.7 °C (35 °F)
10b
+1.7 °C (35 °F)
+4.4 °C (40 °F)
11a
+4.4 °C (40 °F)
+7.2 °C (45 °F)
11b
+7.2 °C (45 °F)
+10 °C (50 °F)
12a
+10 °C (50 °F)
+12.8 °C (55 °F)
12b
> +12.8 °C (55 °F)

Ehhez tartozik egy zónatérkép is, amelyet Magyarország viszonylatában Miklós Ákos Márton állított össze/alkotott meg… még 2007-ben. Persze ezer dolgot hozzá lehet fűzni – mint ahogy ez már meg is történt az Ákos részéről –, hogy „Igazán pontos térképet akkor lehetne készíteni, ha a legtöbb településről sok évtizedre visszamenőleg lennének hozzáférhető, feldolgozott adatok, és a legalacsonyabb értékek előfordulása idején ismeretekkel rendelkeznénk az adott nap, illetve hónap időjárási helyzeteiről, az inverzió, valamint a köd meglétéről. Ennek megfelelően lehetne kiszámolni, interpolálni egy ilyen térkép még mindig adathiányos területeit. A lenti térkép így legfeljebb csak támpontul szolgálhat.”


Magyarország USDA-zónatérképe (1973-2007-es adatok alapján, a kisugárzási inverziót és fagylefolyást figyelembe véve (Miklós Ákos Márton)

Ez alapján (is) kiváló Szekszárd fekvése, viszont a városon belül elképesztő (jó néhány zónányi) különbség van. Akár egy kerten belül is. Ráadásul kicsit bonyolódik még a rendszer, hiszen a növény hidegtűrését annak egyedi tulajdonságain (egészségi állapot, káliummal való ellátottság, kor, méret, pontos származási hely a természetes szelekció miatt…) kívül befolyásolja még a szél, a talajtípus, a talaj nedvességtartalma, a páratartalom, a hóborítottság, a téli napsütés, az alacsony hőmérséklet időtartama… és természetesen a mikroklíma is.

Tehát a télállósági zóna és a hozzá tartozó térkép csak útmutató, ennyi erővel a legszélsőségesebb értékhez kell(ene) igazítani a kert növényanyagát, mert különben a sok éve szabadföldben nevelt Trachycarpus fortunei a 100 éves hidegrekord egyetlen éjszakáján simán elpusztul. Na, erre szolgál a vészfűtés…
A pálmafélék zónabesorolásáról sok (néha ellentmondó) adat van. Amelyek bármilyen szinten is szóba jöhetnek Magyarországon a szabadföldi nevelésre (8-as USDA zóna, és az az alattiak), az Alain W. Merrow Betrock’s Cold Hardy Palms felsorolása alapján az alábbi táblázatban szereplők lehetnek. Szóval ez lenne (Merrow szerint) a leghidegtűrőbb pálmák listája, - bár én néhány adatot csípőből cáfolnék -:

Tudományos név
Magyar név
USDA zóna
Minimum hőmérséklet, amelyet sérülés nélkül elvisel
Arenga micrantha
tibeti cukorpálma
8B
-6,6
Butia 'Bonnettii' (B. capitata kertészeti változatának tartják)
Bonnettii zselépálma
7B
-12,8
Butia capitata
zselépálma
8A
-10
gyapjas zselépálma
8B
-9,4
Butia yatay
yatay szabalpálma
8B
-9,5
Butia x Jubaea (a Butia capitata és a Jubaea chilensis hibridje)

8A
-10,6
x Butiagrus nabonnandii (a Butia capitata és a Syagrus romanzoffiana hibridje)

8B
-7,2
európai törpepálma
8A
-8,8
chilei mézpálma
8B
-10
mazari pálma
8A
-12,2
Phoenix dactylifera
közönséges datolyapálma
8B
-6,7
krétai datolyapálma
8B
-7,2
tűpálma
7A
-15
Sabal 'Birmingham'
birminghami szabalpálma
6B
-18,3
Sabal 'Riverside'
Riverside szabalpálma
8B
-9,4
Sabal etonia
floridai bozótpálma
8B
-9,4
Sabal mexicana
mexikói szabalpálma
8A
-12,2
törpe szabalpálma
7A
-15
Sabal minor 'Luisiana'
louisianai törpe szabalpálma
7B
-14,4
Sabal palmetto
káposztapálma
8A
-11,7
Sabal rosei
pampai szabalpálma
8A
-10
Serenoa repens
fűrészpálma
8A
-9,4
Trachycarpus fortunei
kínai kenderpálma
8A
-12,2
Trachycarpus latisectus
Windamere kenderpálma
8A
-9,4
Trachycarpus nanus
törpe kenderpálma
7B
-13,9
Trachycarpus oreophilus
thaiföldi kenderpálma
8A
-10
Trachycarpus princeps
kőkapu kenderpálma
7B
-12,2
indiai kenderpálma
7B
-14,4
japán kenderpálma
7B
-10,5
kék tűpálma
8A
-10,6
Washingtonia filifera
fonalas legyezőpálma
8A
-11,1

Amúgy pedig a könyvben is szereplő, egy tizedes pontossággal megadott hőmérsékleti értékek miatt (ami a Fahrenheit [°F] átváltásából ered) leginkább kövezés járna, pláne, ha a szerző kimondja, hogy Jehova. (Ez persze nem blaszfémia, csak hirtelen feltört a tudatalattimból Brian és az Ő élete…). Úgyhogy a kövezéstől most eltekintek az amúgy kiválóan használható könyv többi infója miatt, illetve, mert nagyon békés ember vagyok, Love, Peace and Happiness…